Mihályfa
Hely
Története:
A település neve 1340-ben bukkant fel oklevelekben Mihalfalwa néven. Egy 1382-ben a zalavári konvent előtt kötött birtokeladási szerződés latin szövegében található Mihalfalwa neve ismét. A község több, a középkor folyamán elpusztult település területét olvasztotta magába. Legendás népi hagyományként él még ma is, hogy a községtől keletre egy kisebb falu állott, melynek neve Misefa. Az Erzsébet malom környékén szintén falu volt. A tatárok pusztítása után egy okos Mihály nevű birtokos a két kis falu lakóit arra kérte, hogy a felperzselt faluk között építsenek egy új falut. A nép hálából ezt a falut Mihályfalvának nevezte el. Ezt a legendát írásos emlékek és ásatások is igazolják. Így az Erzsébeti dűlő területén volt Szenterzsébetfalu, melyet a XVI. század közepén a török felégetett. Tótvár major mellett volt a hajdani Szentmárton község és a Bécsi mező Újbécs falu maradványait őrzi. Az elsődleges Myhalfalwa névváltozatot a Mihály személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Az útótag idővel rövidült, így lett Mihályfa.
A település nevezetességei:
Római katolikus templom (1828)
Forintos kúria (1836)
Római katolikus plébánia
Hõsi emlékmû: I. Világháború, II. Világháború
Kiemelkedő rendezvények:
Búcsú: Szeptember elsõ hete
Falunap: Idõpontja változó, augusztus-szeptember


