Kallósd

Hely

Kossuth Lajos út 21.

Kallósd

Hungary

Története:

Kallósd első említése 1217-bõl való a zalai vár földjeként. Temploma is ebben az idõszakban készült. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott.
A 17. században a törökök megszállás alatt elnéptelenedett alu Árpád-kori román stílusú kerek templomát elrejtette az erők dús növényzete. Azt csak 1735-ben véletlenül találták meg az új telepesek. Betelepülése a kapornaki apát 1711-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma 1740-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája 1814-ben készült el.
Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga. Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre. Az 1990-es évektől kezdve a település szõlõhegyére egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.

A település nevezetességei:

A település nevezetessége a Kallósdi Kerek templom XIII. századból, valamint a kerektemplom környezetének tájképi védelme alatt lévő erdő és legelő terület.