Bazalt utca - Buruczky Ferenc (Kovácsi-hegy) Tanösvény

Megközelítése: Nagygörbőről vagy Vindornyaszőlősről. Részletes útvonal térképen ábrázolva itt.

A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszámtói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca".

A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati és délnyugati peremném suvadásos letörés következtében hosszan elnyúló különleges, fekete kőárokfolyosó keletkezett a bazalttömbök között. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket - így a könnyen lepusztuló homokot is - kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik.

A turistajelzések is keresztezik tanösvényünket, amelyet egységesen fehér alapon fekete madár jelzéssel láttak el létrehozói. Megállóhelyein (10 db) a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasására is megtanítanak bennünket.

A Balatontól mészkővonulatok választják el a Kovácsi- hegycsoportot, szőlőhegyi barangolásaink vidékét, melynek mozaikos tájszerkezete páratlanul változatos kultúrtörténeti és természeti értékek hordozója. A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A hegycsoport alapját képező felső- pannon homok és agyagos rétegekre a kitörés során lávakőzet került, átlagosan 25- 35 méter vastagságban. A pleisztocénben lezajlott pusztulási folyamatoknak a megszilárdult lávakőzet jobban ellenállt, így a lávatakaróval fedett dombokból hegycsoport képződött. Az utolsó jégkorszak szelei szállították ide a lösztakarót, ami a hegylábakat alkotó homokot is elfedi.

A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt magában, melyben egyaránt otthonra talál a barlangi keresztespók (Meta menardi) és a közönséges denevér (Myotis myotis), mellettük esetenként az ember is, mint a legendás "Vadleány- barlang"- ban, ahol a néphit szerint egy elbujdosott leány élt, aki elvesztette kedvesét.

Az így kialakult egyedülálló geológiai képződményeket erősen veszélyezteti a szomszédos bányászati tevékenység: a kitermelés. A robbantások hatására ugyanis a tömbök hosszú szakaszon ledőltek, betemetődtek.

A bazalt fontos víztartó is egyben, a karsztos kőzetekkel ellentétben egyenletes vízháztartást biztosít: a bazalttakaró és az alatta lévő üledékes kőzet határán kis vízhozamú, de állandó források fakadnak.

Vadlány-lik barlang - a legenda

„Valaki énekelt. De nem lehetett tudni, hogy hol. Közel-e, vagy messze? Valahol fönt a tisztáson? Vagy az erdők között? Vagy a fák fölött? A holdban? Nem lehetett tudni. Néha olyan volt, mintha onnan jött volna a karám mögül, egészen közelről...

Máskor mintha véghetetlen messzeségből hoznák a hold sugarai, valahonnan az erdők legsötétebb mélységéből vagy a Pietrosz sárgás-kéken kirajzolt csúcsáról, vagy talán éppen a holdról...búgott, halkan és panaszosan, mintha valaki belesúgta volna bánatát az éjtszakába, és a hold sugarai dallá szűrve csobogtatnák tovább, mint valami láthatatlan, lágy patakvizet a csönd fekete partjai között. Valaki valahol énekelt.” Wass Albert: A funtinelli boszorkány

A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák a frigyet. Örömöt színleltek és felbíztatták leányukat, hogy hívja csak meg hozzájuk választottját vendégségbe. A leány szíve repesett az örömtől, amikor végre bemutathatta kedvesét. A galád szülők azonban addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy bemutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, akik az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket...

A Vadlány-lik barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, még ha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

Utoljára a német megszállás alatt használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált.

Kitűnő túraútvonalat és csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a Vindornyaszőlős melletti, Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5-15 méter magas oszlopai, a barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei. Megközelíthető Vindornyaszőlős felől, a nagy kőbányán keresztülhaladva. Az 1999 májusában megnyílt 6 kilométer hosszú természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát....