Zalaszentlászló

Története:

A vitéz király nevét 1333-ban említik, mint településnév. A Szentlászlai család a XV. Századig birtokos, őket a Gersei Pethő, majd a Marczali család követte. 1479-től a Báthoryak tulajdona. A XVI. Század végén Nádasdy Ferenc és Zrínyi Miklós is rendekezik birtokkal. 1629-től 1665-ig török megszállás alatt állt a falu, majd ismét Nádasdy tulajdonba került. A XVII. század végén Széchenyi György, majd Zsigmond a birtokos. Ebben az időben 460 lakója volt a falunak. A XIX század közepén, amikor a vizimalomról nevezetes Szentmihálypusztát is a faluhoz csatolják, Gróf Széchenyi István a birtokos. Ekkor indul meg a polgárosodás, néhány okirat mezővárosként említi a települést. Temploma az 1700-as években épült a régi templom maradványainak a felhasználásával, egyszerü, barokk stílusban, Szt. László tiszteletére. A település újkori nevezetessége az 1985-ban átodott faluház Makovecz Imre tervei szerint épült, természetes anyagok felhasználásával. Könyvtár s panzió működik benne. Szentlászlóhoz tartozik 1966 óta Gyülevész falu is. Neve régi szóhasználat szerint "Gyülevíz"-ből származik (?). A településrész egyetlen nevezetessége a XIX. század végén épült templom.

A település nevezetességei:

A település nevezetessége: az Ybl díjas Makovecz Imre által tervezett Faluház és turistaszálló

Kiemelkedő rendezvények:

A település kiemelt rendezvénye a júniusi László-napi Búcsú.