Zalaszentgrót

Video: 

Története:

A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt. A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település. A honfoglalást követően a környék a Türje nemzetséghez tartozott. A település neve valószínűleg Szent Gellért nevéből származik, akit azonban csak 1083-ban avattak szentté, így a Szentgrót eredete csak ez utánról eredeztethető. Első írásos említése 1247-ből való Szentgirioliti néven. Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban. Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is romboltatták.
A XVIII. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezővárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzőséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az első vonat Türje felől, majd 1895-ben már Balatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt.
1896-ban óvoda létesült, illetve bevezették a telefont a településre.A sok áldozatot követelő I. világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. A II. világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak. A II.világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetett, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor működött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége volt id.dr.Antall József menekültügyi kormánybiztos, a későbbi miniszterelnök édesapja, dr.Beresztóczy Miklós prelátus, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapesti Lengyel Intézet vezetői – Prof.dr.Zbigniew Załęski és Zdzisław Antoniewicz, valamint Angelo Rotta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt, Hajdú István százados volt, mellesleg Kersztury Dezső akadémikus, író, későbbi kőzoktatási miniszter unokabátyja. Mindketten meggyőződéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak. A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlődött. 1950-ben Kisszentgrótot, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása után létrejött Zalaszentgrót város, amely Magyarország 100. városa lett.A rendszerváltást követően a gazdasága átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éti csiga feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült.

A település nevezetességei:

A település nevezetességei a polgárvárosi Romtorony a XIII. századból, a Római katolikus templom, a Kőhíd a XIX. századból, a Batthyány kastély a vár helyén a XVIII.századból (diákotthon), a Deák szobor. A látogatók figyelmébe ajánlják a Helytörténeti kiállítást és a Tűzoltó Múzeumot a reneszánsz kiskastélyban.Kastélykert óriás platánokkal és magnóliával, Szt.István tér együttese (Makovecz iroda tervezte)

Irodalmi művek, amelyek a településhez köthetők:

További információval szolgál Seres Péter: Zalaszentgrót a Zala völgyében (2002) című monográfia.

Kiemelkedő rendezvények:

Zalavölgyi Kultúrtivornya június végén, SZENTGRÓTI VÁSÁR kétévente május elején, Szüreti felvonulás, Puszika Oszika Csónaktúra és Flúgosfutam júliusban