Zalabér

Története:

Neve 1121-ben Byr, 1792-ben Zalabér alakban fordult elő a forrásokban; a Bér személynévből eredeztethető.1299-ből származó okirat szerint a település birtoklásáért a Bériek és a Szentgrótiak civakodtak. A 16. század közepére a török megszállás miatt a falu elnéptelenedett. 1555-ben Gáspár mester Egerszegi plébános leírja, hogy a környékben Véged, Bel (Zalabér), Dewtk (Dötk) templomai romokban vannak.A település az 1600-as évek elején kezd megújulni. A török 1644-ben felégette a falut. A török kiüzése után a Béri vár elvesztette stratégiai jelentőségét és a karbantartás hiánya miatt 1733-ban végleg elbontották, köveit Horváth Ferenc az épülő kastélya falaiba építtette.A település határa 1707-ban a kurus-labanc harcok színtere volt. A napóleoni háború idején a császári seregek állomásoztak a környéken, majd a franciák fosztották ki főként a borospincék készletét. 1848-ban Jelasics seregének egyes részei átvonultak a falun, erőszakkal jószágokat hajtottak el. A pákozdi csata után lopakodva mentek vissza, de a köznép megtámadta, és egyet agyonvert közülük. Az 1800-as évek végén több tűzvész is pusztított, ezért a környék többi településével egyidőben szobrot emeltek Szent Flóriánnak. 1890-ben adták át az Ukk-Csáktornya vasútvonalat, majd az 1913-ban létesült Zalabér-Sárvár vasútvonal után a település jelentős vasúti csomópont lett.A II. világháboró kezdetén a Neumann uraság kastélyába lengyel tisztek költöztek a német megszállásig. Zsoldjukat a Magyar Államtól kapták, Pakod és Zalabér községek népének sokat segítettek a munkában. A világháború után a kastélyt felgyújtották, miután a bútorait elhordták. A parkjában álló lovasszobor ma Rádiházán van.

A település nevezetességei:

Temploma műemlék jellegű,a régi helyett 1796-ban emeltette a Horváth család. Kriptájában az építtető nemesi család nyugszik. A falu központjában a Szent Antal Fogadó megőrizte az épület eredeti népi építészeti jellegét. A települést övező szőlőhegyen a Szent Antal kápolnánál érdemes megtekinteni a a többszáz éves hársfát, valamint a nemesi temetőben található helyileg védett platánfasort.

Irodalmi művek, amelyek a településhez köthetők:

Sorok János: Zalabér története A település leírása Jókai Mór: A névtelen vár című regényében is előfordul.

Kiemelkedő rendezvények:

Zalabéren kiemelkedő esemény a pünkösd utáni búcsú, az augusztus végi Falunap, valamint az október elején tartott Szüreti felvonulás.