Vindornyaszőlős

Története:

A település első említése 1274-ből való, amikor a király a zalai vár birtokát a Pécz családnak adományozta. Kihalásuk után, 1525-ben a Sárkány család birtoka lesz, majd még a 16. században a gersei Pethők is tulajdont szereznek a szőlőművelésből élő faluban.1564-től kezdve a törökök többször csapást mértek a falura. A 17. században folyamatosan lakott, egészen 1696-os elnéptelenedéséig. Legközelebb csak az 1720-as években települ be. 1738-ban Festetics Kristóf szerezte meg véglegesen Vindornyaszőlőst. A 18. századi Vindornyaszőlős szegényparaszti lakossága más jobbágyokkal ellentétben nem a jogaiért küzdött, hanem sokkal inkább gazdasági megélhetésére figyelt. Ennek köszönhető, hogy 1745-től tanító dolgozott a faluban és 1778 és 1785 között a földesúr támogatásával templom épült a településen.A 19. században lassú fejlődés jellemezte a települést, amely egyre nagyobb nyitottságot mutatott a külvilág felé. Terményei Keszthely, illetve Zalaszentgrót piacára kerültek, majd 1832-ben a Keszthely–Sárvár–Sopron postaút állomása létesült itt.

A település nevezetességei:

A település nevezetességei:Festetics-kúria, a Vindornya Láp. A Kovácsi-hegy nevezetessége a "bazaltutca", az egyik legérdekesebb magyarországi bazaltképződmény. A "bazaltutcából" számos barlangszerű üreg nyílik, köztük a legkisebb Vadlány-barlang.